Értékeink

Magyargéc Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a 98/2015. (IX.21.) számú határozatával Települési Értéktár létrehozásáról döntött.

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény (továbbiakban: Htv.) alapján a települési értéktár – Magyargéc területén fellelhető nemzeti értékek adatait tartalmazó gyűjtemény – létrehozásával és annak gondozásával kapcsolatos döntési jogosítvánnyal a Képviselő-testület a Települési Értéktár Bizottságot (továbbiakban: Bizottság) ruházta fel.

A Képviselő-testület által a települési értéktár összeállítására létrehozott szakmai bizottság vezetője Petróné Szerémi Réka, tagjai: Oláh Gergely, Ruzsinszki Györgyné, Szívós-Lőrik Edit, Verbóiné Horváth Beáta. A bizottság tagjai tevékenységüket társadalmi megbízatásként, díjazás nélkül látják el.

A helyi önkormányzat közigazgatási területén fellelhető, illetve az itt létrehozott települési érték felvételét a települési értéktárba bárki írásban kezdeményezheti a polgármesterhez címzett javaslatában. A javaslattétel tartalmára és formájára vonatkozóan a magyar nemzeti értékek és a hungarikumok gondozásáról szóló 114/2013. (VI. 16.) Korm. Rendelet 6. § (4) bekezdése, továbbá 1. melléklete az irányadó. A javaslatnak tartalmaznia kell:

  • a javaslattevő adatait,
  • az értéktárba felvételre javasolt települési érték adatait,
  • az értéktárba felvételre javasolt települési érték fényképét vagy audiovizuális-dokumentációját,
  • szakértő, illetve szakmai vagy civil szervezet támogató vagy ajánló levelét.

A javaslat szerinti települési érték adatainak az értéktárba való felvételéről a Bizottság dönt, és arról a javaslattevőt írásban értesíti.

A települési értékek adatait a települési értéktárban a következő, szakterületenkénti kategóriák szerint kell azonosítani és rendszerezni:

  • agrár- és élelmiszergazdaság: az agrárium szellemi termékei és tárgyi javai – beleértve az erdészet,      halászat, vadászat és állategészségügy területét –, különösen a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek, a borászat, továbbá az állat- és növényfajták;
  • egészség és életmód: a tudományos és népi megelőzés és gyógyászat, természetgyógyászat szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a gyógyszerek, gyógynövények, gyógyhatású készítmények, gyógyvíz- és fürdőkultúra;
  • épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt épített (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
  • ipari és műszaki megoldások: az ipari termelés – beleértve a kézműipart, kézművességet is – szellemi termékei és tárgyi javai, különösen az egyes technológiák, technikák, berendezés-, gép- és műszergyártás, műszaki eszközökkel végzett személy- és áruszállítás;
  • kulturális örökség: a kulturális örökség szellemi és tárgyi javai, különösen az irodalom, a tudomány, a népművészet és népi kézművesség, néprajz, filmművészet, iparművészet, képzőművészet, táncművészet és zeneművészet; továbbá a védett ingatlan értékei, különösen a nemzeti vagyon körébe tartozó, kiemelkedő értékű műemlékek és régészeti lelőhelyek, nemzeti és történelmi emlékhelyek, világörökségi helyszínek;
  • sport: a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgáló, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, különösen a sportolói életművek és csúcsteljesítmények;
  • természeti környezet: az ember természetes környezetének tárgyi javai, különösen a fizikai és biológiai képződmények vagy képződménycsoportok, geológiai és geomorfológiai képződmények, természeti tájak, természeti területek, életközösségek és ökológiai rendszerek; valamint az embert körülvevő környezet fenntartásához kapcsolódó szellemi termékek;
  • turizmus és vendéglátás: a turizmus és a vendéglátás szellemi termékei és tárgyi javai, különösen a turisztikai attrakciók, szolgáltatások, a vendéglátó-ipari termékek, valamint a vendéglátás körébe tartozó étel- és italkészítési eljárások;

 

Települési Értéktárba felvett értékeink:

Magyargéc címere

 

Magyargéc Község Önkormányzat Képviselő-testülete Magyargéc község címeréről és zászlajáról szóló 11/1998. (VIII.19.) számú rendelete határozza meg az Önkormányzat jelképeit.  Az önkormányzat címere: álló, vízszintes felső résszel és alul szimmetria-tengelyében csúcsosan végződő pajzs. Sötét ultra-marin kék és arany színnel kettéosztott mezőben Szent Márton – templomunk védőszentje – római öltözékben helyezkedik el a lován, feje körül glóriával. Derékban hátrafordulva kardjával megosztja palástját egy szegénnyel. A pajzs felső sarkában az egy – egy arany színű csillag Magyargéc község két településrészét – Magyargéc és Kisgéc – szimbolizálja. A pajzs fölött Magyargéc feliratot hordozó kék szalag található.

A címert Radics István nógrádmegyeri festőművész tervezte és készítette festmény és tűzzománc formájában.

A címert az Önkormányzat és intézményein kívül más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozás a Képviselő-testület engedélye nélkül nem használhatja.

 

 

 

Római Katolikus Templom

 

Magyargéc Szent Márton tiszteletére szentelt temploma XV. századi gótikus alapokon áll , homlokzat előtti toronnyal, a nyolcszög három – három oldalával záruló szentéllyel, orgonakarzattal, boltozott hajóval rendelkezik.

A műemléki védelem alatt álló templomot 1713-ban helyreállították, 1787-ben átépítették, barokkstílusú formáját 1789-ben kapta, 1920-ban bővítették. Dongaboltozatos hajójával azonos szélességű kolostorboltozatos szentélye poligonális záródású.

A templomkertbe Lourdes-i barlang és feszület található.

A templom búcsúnapja: november 11.

Kettős kereszt és kálvária

 

Magyargéc Község Önkormányzata 2014-ben önerőből állíttatta a Kerek hegy tetején a Kettős keresztet. 2014. augusztus 20-án, az államlapítás ünnepén került sor a kereszt ünnepélyes avatására.

A Magyargéci Kettős kereszt egy társadalmi összefogás eredménye, a jó szándék, a jó akarat, a tenni akarás gyümölcse. Magyargéc Község Önkormányzata állítatta önerőből 2014 augusztusában, azonban a helyiek segítsége, támogatása, közreműködése nélkül nem tündökölne a Kerek hegy tetején, nem védelmezne három települést. Három település is büszke lehet a keresztre, hiszen a fája Nógrádmegyerben nevelkedett, Kisgécben fűrészelték, és magyargéci dombon áll.  Azért áll a Kerek hegyen, mert innen mindhárom település jól látható, mindhárom települést védi, óvja a kereszt.

2015-ben az önkormányzat kálváriát alakított ki a kereszthez vezető ösvény mellett. A 14 stáción nem a hagyományos mondatok olvashatóak, hanem azok egy-egy elgondolkodtató szóval ösztönzi töprengésre a látogatót.  A stációk szintén fából készültek, egységet alkotva a Kettős kereszttel, a természetes környezetbe illően. Ezzel is a természetességet szimbolizálva.

A Magyargéci Kettős kereszt egyedülálló Nógrád megyében, nemcsak azért, mert kettős kereszt, hanem mert az összefogás gyümölcse és három település védelmezője.

 

Comments are closed