Magyargéci Kettős kereszt és kálvária
Önkormányzatunk képviselő-testülete már régóta kereste a megfelelő, méltó helyszínt a keresztnek.
Magyargéc Község Önkormányzata 2014-ben önerőből állítatta a Kerek hegy tetején a Kettős keresztet. 2014. augusztus 20-án, az államlapítás ünnepén került sor a kereszt ünnepélyes avatására.
Annak idején a régi világban nagy szegénységben éltek az emberek, mégis sokkal több kereszt állt a kertek, földek végében, az utak mentén. Voltak, akik utolsó, összekuporgatott pénzükből állítottak keresztet, megvonva sokszor maguktól és családjuktól a mindennapi betevő falatot.
Mi itt az Önkormányzatnál nem az utolsó forintunkat fordítottuk ennek az emlékhelynek a kialakítására – habár nem pályázati forrásból, hanem saját erőből – saját magunk alakítottuk ki.
Kettős keresztünk összefogás, a jó szándék, a jó akarat eredménye, a tenni akarás gyümölcse. Szerémi Szabolcs a terület tulajdonosa adományozta a területet az önkormányzatnak, Vandornyik Nándor vágta ki a kereszt fáját és végezte a tereprendezést a kereszt állításához, valamint a település több lakosának és önkormányzati dolgozók áldozatos munkájával sikerült a Kettős keresztet elkészíteni, állítani.
Három település is büszke lehet rá, hiszen a kereszt fája Nógrádmegyerben nevelkedett, Kisgécen fűrészelték, munkálták meg, és magyargéci Kerek hegyen áll. Azért ezen a helyen, mert ha kilátogatunk a kereszthez, mindhárom település jól látható, így három települést véd, óv a kereszt.
Miért kettős keresztet állítottunk? Egyrészt azért mert a kettős kereszt, a magyar címer alkotó eleme kezdetektől fogva, 700 éve része a címertörténetének. A magyar címerben Szent István király apostoli királyságának jele. II. Szilveszter pápa küldött apostoli kettős keresztet első királyunknak, elismerve ezzel, hogy Szent István a magyarok apostola, mert bevezette a népet a kereszténységbe. Ez a szimbólum meggyőzően hatott a pogány magyarok kereszténnyé válásához.
Másrészt a kettős kereszt évezredek óda a magyarság legközpontibb jele. A rovás írás egyik betűje, és egyben három jel, melyek egymásból egymásra épülnek, és magukban hordozzák a világ legnagyobb bölcsességét:
„A SZERETET ÉS ISTEN EGY.”
2015-ben kálváriát alakítottunk ki a kereszthez vezető ösvény mellett. A 14 stáción nem a hagyományos mondatok olvashatóak, hanem azok egy-egy elgondolkodtató szóval ösztönzik töprengésre a látogatót. A stációk szintén fából készültek, egységet alkotva a Kettős kereszttel, a természetes környezetbe illően. Ezzel is a természetességet szimbolizálva.
Kettős keresztünk ugyan még fiatal, azonban számos vallási eseménynek ad otthont. Az augusztus 20-i búcsús ünnepi szentmise, október 6-án az aradi vértanúk emlékére fáklyás szentmise, a nagyböjti időszakban a keresztút imádkozásának a helyszíne.
Emellett kedvelt kirándulóhely, ahová a helyieken és környékbelieken kívül, a távolabbról erre látogatók, átutazók is szívesen kilátogatnak. A Kettős kereszt lábánál nemcsak a Cserhát szelíd dombjai tárulnak elénk, hanem lelki megnyugvásra is találhatunk.
A Magyargéci Kettős kereszt egyedülálló Nógrád megyében, nemcsak azért, mert kettős kereszt, hanem mert az összefogás gyümölcse és három település védelmezője.
Római Katolikus Templom
A falu római katolikus temploma gótikus, XV. századi alapokon áll. Az egyhajós, keletelt templomot 1713-ban helyreállították, 1787-ben átépítették, barokkstílusú formáját 1789-ben kapta, 1920-ban pedig bővítették.
A műemléki védelem alatt álló templom védőszentje Szent Márton püspök.
Szabadon álló, egyhajós, keletelt, nyeregtetős templom, Ny-i homlokzata előtt középtoronnyal, a hajóval azonos szélességű, poligonális záródású szentéllyel, melynek É-i oldalához sekrestye kapcsolódik. Hajója dongaboltozatos, bejárati oldalán karzat, szentélye kolostorboltozatos. Falképek: 1980-as évek (Kelecsényi Alajos).
Szabadon álló épület a homlokzat előtt emelkedő középtoronnyal, a nyolcszög három oldalával záródó, a hajóval azonos magasságú szentéllyel és az ehhez É-on kapcsolódó, földszintes sekrestyével. Fedése pala.
Az épületen lábazat és – a tornyot és a sekrestyét kivéve – egyrészes párkány fut körbe. A torony egy alacsonyabb alsó és egy két szintet átfogó felső részből áll, a felső rész alapterülete valamivel kisebb, mint a felsőé. A falfelületek tükrös kialakításúak, a középtengelyben nyíló kapu egyenes záródású, kereteletlen, fölötte a szemöldököt két konzol tartja. A kapu fölött, a felső rész alsó szintjén állótéglány alakú, szalagkeretes ablak, a második szint mind a 4 oldalán félköríves záródású, szalagkeretes ablakok vannak.
A hajó 2, illetve a szentély 1 ablaka az utóbbiakkal egyeznek meg. A hajó oldalfalát egy nagy, a szentélyzáródás falszakaszait szintén tükrök tagolják; felső sarkaik tört ívben vannak levágva.
A templomkertben Lourdes-i barlang és feszület található.
A templom falán az I. és a II. világháború itteni áldozatainak névsorát tartalmazó táblák kerültek elhelyezésre.
A templom külső homlokzati felújítására és statikai megerősítésére 2013-ban került sor közel 15 millió forint pályázati támogatásból.
A templom búcsúnapja: november 11.