Magyargéc Nógrád megye közepén, a Cserhát domborulatainak különlegesen szép karéjában található, természeti értékekben és néprajzi hagyományokban gazdag község. A hozzá tartozó Kisgéc településrésszel együtt a Megyer-patak partján, Szécsény és Salgótarján városok között, a megyeszékhelytől nyugatra fekszik. A település állandó népessége 901 fő.
A község nevének utótagja valószínűleg a Gergely személynév becéző változata. A honfoglalás utáni évszázadokban Nagygécként említették a Kacsics nemzetség tulajdonában álló települést. A 13. század elején Simon bán birtokolta, majd a Szák, még később a Zách nemzetség leszármazottai voltak a legjelentősebb földterületek tulajdonosai. A 15. századi oklevelek három faluról számoltak be: Felső-, Középső- és Alsógécről. 1720-ban nemes községként dokumentálták.
Ipara nem lévén a helybéliek a környező gyárakba, üzemekbe jártak dolgozni, s a rendszerváltás után az ipari üzemek bezárásával tömeges munkanélküliség bontakozott ki. Magyargéc társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett, valamint jelentős munkanélküliséggel sújtott település. Pedig természeti adottságai, az ebben rejlő lehetőségek alapján is jobb sorsra volna érdemes.
Ugyanakkor, ha ellátogatunk a faluba, mégsem a nehézségeket érzékeljük elsősorban. Egyre másra szépülnek a középületek, vagy születnek köztéri alkotások, mint a harangláb, vagy a startmunka programok keretében saját készítésű kültéri bútorok, virágládák, játékok, gémes kút.
A település vezetékes ivóvízzel, földgáz-hálózattal, szennyvízcsatornával, telefonnal, és kábeltévével ellátott, útjai mindenütt szilárd burkolatúak, minden lehetősége megvan, hogy kihasználja egyik legfőbb adottságát, hiszen a dombokkal körülvett település különlegesen alkalmas pihenésre, kirándulásra. Szép a falu határában található faszerkezetű kilátó, melyből kitűnő panoráma nyílik a szelíd szépségű tájra. Különösen megkapó látvány a falu elején legelő ménes, úgy illenek a vidék arculatába, mintha itt mindig is tenyésztettek volna lovakat. 2014-ben az Önkormányzat önerőből állítatta a Kettős keresztet a magyarság és a kereszténység szimbólumaként. A Kerek hegy tetején tündöklő kereszt óvja és védelmezi Magyargécet, Kisgécet és Nógrádmegyert. 2015-ben az önkormányzat kálváriát alakított ki a kereszthez vezető ösvény mellett. A 14, fából készült stáció egy-egy elgondolkodtató szóval ösztönzi töprengésre a látogatót. Magyargéc Szent Márton tiszteletére szentelt temploma XV. századi gótikus alapokon áll. 1787-ben jelentős mértékben átépítették, homlokzat előtti toronnyal, a nyolcszög három-három oldalával záruló szentéllyel, orgonakarzattal, boltozott hajóval rendelkezik.
Az önkormányzat 2013. január 1-ével közös önkormányzati hivatalt alakított Nagylóc székhellyel, és önálló kirendeltséggel Magyargécen.
A településen 2009 októberétől uniós majd hazai pályázati forrásból működik a Magyargéci Mézeskalács Biztos Kezdet Gyerekház, ahol a szociokulturális hátrányokkal küzdő gyermekek egészséges fejlődésének biztosítását támogató, fejlődési lemaradását kompenzáló, a szülői kompetenciákat erősítő, a szülő és az óvodába még nem járó gyermek számára együttesen nyújtott társadalmi felzárkózást segítő prevenciós szolgáltatást biztosítanak.
A Magyargéci Szivárvány Óvoda két csoporttal működik, ahová 34 gyermek jár. A Magyargéci Gárdonyi Géza Általános Iskola 2013. január 1-étől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában működik. A nyolc évfolyamos intézménybe 103 diák jár a községből és a környező településekről.
A településen jól szervezett a háziorvosi és védőnői szolgálat. A szociális és gyermekvédelmi alapszolgáltatások keretében rendelkezésre áll a házi segítségnyújtás, a szociális étkeztetés, a tanyagondnoki szolgálat, az idősek nappali ellátása, a család- és gyermekjóléti szolgáltatások, a közösségi ellátások.
A község vezetése fontosnak tartja a fiatalokban a hovatartozás érzésének, a szülőfalu iránti szeretet tudatosítását, hogy megakadályozzák az ifjúság elvándorlását, és megelőzzék Magyargéc elöregedését. E cél elérésének egyik eszköze a település minden rétegét érintő, megmozgató helyi rendezvények – Szüreti, Márton napi fáklyás felvonulás, „Szeretet utca” szabadtéri karácsonyi ünnep és vásár – szervezése, valamint munkahelyek biztosítása. 14 fő állandó és 76 fő közfoglalkoztatott alkalmazásával a községben a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat.
Az Önkormányzat 2016-ban a Földművelésügyi Minisztérium „hungarikumos” pályázata kapcsán került kapcsolatba az erdélyi Csíkszentdomokos településsel. Az oda-vissza történő kirándulások, családlátogatások gyümölcse, hogy 2016. december 3-án a két önkormányzat polgármesterei a képviselő-testületek jelenlétében aláírták a testvér-települési megállapodást. A jövőben úgy gondolják, hogy élő kapcsolatot ápoljon a két település lakossága, amiben barátokra találhatnak.
Az Önkormányzat több éve sikeresen valósítja meg startmunka programjait. A mezőgazdasági programban szabadtéri és a fóliasátras termesztést folytatnak, a megtermelt zöldségeket és gyümölcsöket saját felhasználásra feldolgozzák, tartósítják, jelentős megtakarítást eredményezve ezzel a konyhai felhasználásban. A helyi sajátosságokra épülő közfoglalkoztatás keretében szépítik a kis községet fa kültéri bútorokkal, virágládákkal, stb.
Ugyancsak több éve eredményesen valósítják meg a szociális földprogramot a településen. Az utóbbi 4 évben 30 családot segítenek a háztáji gazdálkodásban, kertművelésben vetőmagcsomagok és élőállatok kiosztásával.
Az Önkormányzat, mivel nagyon kevés helyi bevétellel rendelkezik, minden lehetőséget, pályázati forrást megragad, hogy a települést fejlessze, szépítse, a meglévő szolgáltatások színvonalát javítsa.
